| Üzenet |
Orulok nagyon a velemenyednek kivalt keppen tetszik a hangneme. Nagyonfontos, hogy higgadtan es indulatoktol mentesen, mocskolodas nelkul
tudjukkozvetiteni a magunk igazat. Hatha a pozitiv uzenetnek is van (lesz
egyszer)meggyozo ereje.
Egy elgondolkodtato melleklet (1980-ban vegzett szociologiai felmeres)
kicsit elkeserito:
A masik egy egyetmista altal irt szerintem higgadt, kedves es pozitivanyag
es kapcsolodik az elozohez:
Forditott optika
Eletre erett, negyedikes gimnaziumi tanulok kozott folytattak vizsgalatot fiatal szociologusok. Francia indittatas es parhuzamok nyoman arra voltak kivancsiak, hogy a holnap vezet@inek milyen a vilagismerete es tortenelemtudata. A folmerest egy f@varosi es hat videki gimnazium osszesen nyolc osztalyaban vegeztek el. 276 tanulo toltott ki kerd@iveket. A kerdez@k minden -talalomra kivalasztott -negyedikes diakkal, 42 fiuval es 34 lannyal melyinterjut is keszitettek. A diakok kozul 61 budapesti, 215 videki volt. A videkiek allando lakhelyuk szerint kilenc megyeb@l valok. A megkerdezetteknek 36 szazaleka ertelmisegi szul@k gyermeke, 39 szazalekanak legalabb egyik szul@je munkas. Falusi ketkezi dolgozok gyermeke 19 szazalek, mig 6 szazalekot az egyeb kategoriaba soroltak, leven, hogy "eredeti es jelenlegi foglalkozasa a szul@knek nem esik egybe", am ez a "szetvalas nem szuksegkeppen tekinthet@ veglegesnek". A fenti felsorolasbol jol lathato, hogy szarmazasukat tekintve a kerdezett tanulok szamaranya nem tukrozi az orszag lakossaganak foglalkozas szerinti megoszlasat. Am ennek a vizsgalat szempontjabol nincs kulonosebb jelent@sege, tekintettel arra, hogy az osszehasonlitas azt is bebizonyitotta: a magatartast csak "elhanyagolhato mertekben" befolyasolja a mikrokornyezet. Az "attitudot" -allapitottak meg a szakemberek -dont@en az iskola alakitja, tekintve, hogy a legtobb szul@ majdnem teljes mertekben az iskolara haritja a gyermekneveles felel@sseget. (Amint mar emlitettem, a kerdeseket nem magyar szociologusok allitottak ossze. A magyar vizsgalat kerdesei majdnem szorol szora egyeznek a franciaeval.)
Az alabbi 10 kerdesre kerestek a franciak a franciaorszagi, mig a magyar szociologusok a magyarorszagi valaszokat.
1. Hol elnek nagyobb tomegben magyarok (franciak) a vilagon, es hogyan kerultek oda?2. Mire a legbuszkebb? Mondjon ot peldat.
3. Mit szegyell a leginkabb? Mondjon ot peldat.4. Van-e eszmenykepe? Ha igen, kicsoda?
5. Miert tartja fontosnak a hatarainkon tul el@ magyarokkal (franciakkal) valo szerves kapcsolatot?6. Emlitsen egy-egy adatot a hatarainkon tul el@ magyarok (franciak) szellemi teljesitmenyevel kapcsolatban.
7 .Emlitsen egy-egy adatot nem europai. korabban gyarmati sorban elt nepek szellemi teljesitmenyevel kapcsolatban.8. Lesz-e 2500-ban Magyarorszag (Franciaorszag)?
9. Ha lesz meg Magyarorszag (Franciaorszag), mi biztositja fennmaradasat?10. Ha az orszag mar nem lesz, mi okozza letenek megszuneset ?
A szociologuscsoport a magyar vizsgalat eredmenyeit osszevetette a francia vizsgalat adataival.
1. Mindjart az els@ kerdes megvalaszolasanal szembeotl@ a kulonbseg. A francia szociologusok ertekelese szerint a francia diakok nagy resze (93 szazalek) helyesen hatarozta meg a "francia nyelv@ kozosseg lelekszamat". Megkozelit@en pontosan tudtak, hany francia el Belgiumban, Luxemburgban, Nemetorszagban, Svajcban. Pontosak voltak adataik a Kanadaban el@kr@l, "megkozelit@ek" az Oceaniaban es "Francia-Afrikaban" lakokrol. Azokat a tortenelmi korulmenyeket is elfogadhatoan ismertek, amelyek miatt ezek a franciak "kivaltak az anyaorszagbol".
Elkepeszt@ tajekozatlansagrol arulkodnak viszont a magyar fiatalok. A megkerdezetteknek mindossze 27 szazaleka tudta, hogy jelent@s magyar kozossegek es diaszporak elnek hatarokon kivul. Arrol, hogy "minden harmadik magyar hatarainkon kivul el" alig nehany diaknak volt fogalma (4 szazalek). Ugyancsak negy szazaleknak volt elfogadhato ismerete arrol, hogy a szomszedos orszagokban hany magyar van. A romaniai magyarsag szamat 2,5 milliora becsulik, a Szlovakiaban el@ket 700 ezerre, a jugoszlaviai magyarsagot felmilliora. A Szovjetunioban el@ magyarsaggal kapcsolatban csak ket diaknak volt valamelyes ismerete. Az ott el@ magyarok szamat 400 ezerre tettek. A nyugaton el@ magyarok letszamarol hozzavet@leges adatokat sem tudnak. Egy diak a melyinterjuban masfel millio koruli nagysagrendr@l velekedett. A megkerdezetteknek 41 szazaleka ugy velte, hogy magyarok csak itthon elnek. "Akik nem Magyarorszagon elnek -vallottak -, azok nem magyarok." Mas velemeny szerint "mindenki olyan nemzetiseg@, amilyen allampolgar". A tetovazo valaszadok kozott akadt 23 szazalek, aki a hatarainkon kivul el@kr@l ugy velte, hogy "kivandoroltak, leven, hogy a szomszedos orszagok tarsadalma a magyamal demokratikusabb volt", s igy akik a haladasert harcoltak, kulfoldon kerestek menedeket.
2. Nem minden tanulsag nelkul valo a masodik kerdesre adott valaszok osszevetese sem. A francia fiatalok a kovetkez@ ot dologra a Iegbuszkebbek : arra, hogy franciak (97 szazalek), Napoleonra (89), Bleriot-ra (64), a Pompidou Kozpontra "mint a francia kultura templomara" (51) es vegul a francia impresszionizmusra (34). A magyar fiatalok "buszkesegindexe " igy alakult : 52 szazalekuk nem ismer olyan tortenelmi szemelyiseget, magyar kulturalis teljesitmenyt, amire buszke lehetne. A Metrora buszke 31 szazalek, arra, hogy Iatta Becset, Parizst, Romat 27 szazalek, Karoli Gaspar bibliaforditasara 16 es vegezetul a szent koronara 7 szazalek.
3. A "szegyenindex"-ben viszont mar a mi fiataljaink buzgolkodtak, messze megel@zve a franciakat. A franciak azt szegyellik, hogy autoiparuk nem birja a versenyt (26), hogy Napoleon elvesztette az 1812-es oroszorszagi hadjaratot (22), hogy Napoleont a reakcio szam@zte, hogy korrupcio van Franciaorszagban(8) es hogy a "francia lanyok kulfoldiekkel szerelmeskednek" (4).
A mieink azt szegyellik mindenekel@tt, hogy fasisztak voltunk (42 szazalek). Hogy ezen pontosan mit ertenek, az csak a melyinterjuk egy reszeb@l derult ki. A fiatalok nagy resze meg mindig a Rakosi-koncepcioban gondolkodik, fasisztanak iteli az el@tte jaro nemzedek Magyarorszagat, mely "meltan bunh@dott" (Hogy a b@nh@des pontosan mit jelent, arra senki nem tudott valaszolni.) A masodik helyre kerultek 23 szazalekkal azok, akik ugy veltek, hogy szegyellni valo, amiert a 18/19-es forradalmaink elbuktak; a megkerdezettek 11 szazaleka szegyelli, hogy Magyarorszagon nem egyenl@ esellyel felveteliznek az egyetemre jelentkez@k, 9 szazalek szegyelli a magyar futball eredmenytelenseget, heten ugy veltek, nincs semmilyen szegyellnivalonk.
4. A francia fiataloknak nem kevesebb mint 47 szazaleka Napoleont, 31 szazaleka F. J. Curie-t, 11 szazaleka De Gaulle-t tekinti eszmenykepenek. A mi fiataljaink kozul 16 szazalek jelolte meg peldakepeul Szent-Gyorgyi Albertet, a tobbiek sportolokat (37), m@veszeket (14) tekintenek kovetend@ peldakepnek.
5. A hatarokon tul el@kkel valo kapcsolatot a franciak termeszetesnek tartjak. Mivel valamennyinek a felfogasa szerint a francia nyelv@ek kozossege folotte all orszaghataroknak es politikai rendszereknek, masok szerint "a nemzet es az orszag elkulonitend@ fogalmak". Erdekes modon Franciaorszagra nezve "rendkivul hasznosnak" tartjak a vilagminden tajan el@ franciak munkassagat. Elesen elter ett@l a felfogastol a magyar fiatalok allasfoglalasa. A hatarainkon tul el@ magyarsagot szamon tarto fiatalok 62 szazaleka velekedett ugy, hogy sorsukert nem vagyunk felel@sek. 21 szazalek ugy gondolja, hogy a "proletar internacionalizmus"-nak kell alarendelni a kerdest (?). Csak het fiatal valaszolta azt, hogy az egesz hazai tarsadalom felel@s a kulfoldon el@ magyarok sorsaert, jov@jeert.
6. A hatarokon tul elok iranti kozombosseg (vagy a veluk valo szolidaritas) megmutatkozik abban is, hogy figyelik-e az "anyaorszagtol" tavol elok szellemi teljesitmenyet. Francia ertekeles szerint a fiatalok ilyen iranyu tajekozottsaga kielegit@, kulonosen vonatkozikez a Belgiumban es Kanadaban elo francia nyelv@ irodalomra es m@veszetre. A francia szociologusok felrevezet@nek tartjak a megkerdezettek ismereteit a "Francia-Afrikaval" kapcsolatban, leven, hogy a diakok "osszezavartak a francia irokat a francia nyelven irokkal". Nagyfoku tajekozatlansagrol arulkodtak viszont a magyar gimnazistak. Mindossze ket erdelyi magyar iro nevet ismertek (37 szazalek). de egyetlen fest@et. szineszet sem. A csehszlovakiai magyar irok kozul senkir@l nem hallottak, amikent a jugoszlaviai magyar irodalommal kapcsolatban sincsenek elmenyeik. A nyugati magyar irodalomrol sem tudnak semmit.
7. A tavolabbi ("korabban gyarmati") orszagok m@vel@desevel kapcsolatban a franciak alig tudtak valamit (kiveve azokat az orszagokat, amelyek regebben francia gyarmatok voltak). A magyar diakok viszont megneveztek harom kubai irot (41 szazalek), ket vietnamit (37 szazalek) es egy angolait (14 szazalek).
8. Arra a kerdesre, hogy 2500-ban lesz-e meg Franciaorszag, a diakok 100 szazaleka ertelemszeruen azt valaszolta, hogy "termeszetesen". A mieink nagyobb hanyadanak valaszat (41 szazalek) ugy lehetne a szociologusok szerint egy nevez@re hozni, hogy ez "nem magyar ugy, hanem a szocializmus kerdese", amiben ketertelmuseg van, mert e megfogalmazasban a szocializmus egyarant tekinthet@ a megtartas, de a megszuntetes eszkozenek is. Melyen aggaszto, hogy a magyarsag sorsarol szolva a 41 szazalekot jelent@ diaksokadalombol senki nem vallotta azt, hogy a magunk sorsaert mi is felel@sek vagyunk. Harminc szazalek velekedett ugy, hogy ha nem lesz atomkatasztrofa, akkor atveszeljuk a szazadokat. 16 szazalek felelt egyszeru igennel, 7 szazalek nemmel.
9. Igen hangsulyosan megmutatkozik a ket ifjusag szemlelete kozotti kulonbseg azzal a kerdessel kapcsolatban is, hogy mi biztosithatja a nemzet, a nep megmaradasat. A francia fiatalok szerint akarat (51 szazalek), a francia szel1em (34 szazalek), a francia nep biologiai, erkolcsi es szellemi megujulo kepessege (11). A magyar valaszok jellernz@en lakonikusak, es nem tartalmazzak a sajat akarati er@t. A megkerdezetteknek 16 szazaleka azt valaszolta: "a Varsoi Szerz@des", 4 szazalek szerint "Amerika joindulata ". Hogy ezek a valaszok a pszichologia vagy a pszichiatria erdekl@desi korebe tartoznak-e inkabb, arra most ne keressuk a valaszt.
10. Es vegezetul a tizedik kerdesre, hogy amennyiben elmulik Francia-, illetve Magyarorszag, ez miert kovetkezik be, a francia fiatalok kozul ("meltatlan kerdes") senki nem valaszolt. A magyar fiatalok 39 szazaleka azt vallotta, hogy a fejl@desnek ez a kovetkezmenye, 11 szazalek, hogy az integracio nem ismer alternativat. A francia es a rnagyar fiatalok valaszaibol sokfajta ertelmezes kovetkezhet. A vizsgalat lefolytatoi nyilvan el is vegzik az osszevetest, es arnyaltan hasznositjak a melyinterjuk
Egyel@re annak a megallapitasa latszik halaszthatatlanul surg@snek, bogy a mi fiataljaink tortenelem, illetve nernzettudata sivar, es semmilyen akarati energiat nem hordoz. A ket ifjusag szemleleti kulonbsegere nem adhat teljes ertek@ magyarazatot, bogy mas-rnas tarsadalmi rendszerberi elnek, hogy a francia es a magyar politikai, tarsadalmi, tortenelmi hagyomanyok eltemek egyrnastol. Mindezek a kulonbozosegek nem magyarazhatjak a magyar valaszok jov@nket megkerd@jelez@ nihilizmusat. A felel@sseget ezert az iskolara, a tevere, a sajtora, altalanosan a tomegkommunikaciora es a szul@kre kell haritani. Szociologusaink szerint a vizsgalat anyagabol rnindenekel@tt harom kovetkeztetest kell megszivlelni. Az els@ a legsulyosabb, a tobbi ennek csak kovetkezrnenye. Arrol van szo, hogy ifjusagunknak bizony forditott az optikaja. Ami k@zel van hozza, lett legyen gond vagy orom, egyaltalan nem vagy alig eszleli: Ami viszont tavol esik t@le, folnagyitva latja. Csak a lathataron tuli dolgokat ertekeli teljessegukben, a sajat foldrajzi tersegukben lev@ket, a sajatnepuhk sorsat, j@v@jet meghatarozokat nem erzekeli, azokert felel@sseget nem erez.
Ebb@l k@vetkezik sajat nepet elegge nem is becsuli sajatos foldrajzi, tortenelmi helyzetunkbol adodo gondjainkkal kapcsolatban nem alakul ki benne kello erzekenyseg, erkolcsi, politikai, emberi felel@sseg.Ennek tulajdonithato a szomszedos allamokban es a vilag minden tajan el@ magyarsag sorsa iranti kozombosseg.
Vegezetul a tortenelem- es nemzettudat hianyabol kovetkezik, hogy ifjusagunk nem erez felel@sseget sajat nepe sorsaert, a magyarsagot csak allapotnak tekinti, s nem tartja id@ben el@re s vissza egyarant es egyszerre mutato szellemi folyamatnak is. A vizsgalatnak ez a harom fontos tanulsaga is sulyos mulasztasainkra figyelmeztet. A teend@ket, az oktatasban, a tomegtajekoztatasban elvarhato iranyvaltas aranyat es jelleget halaszthatatlanul meg kell fogalmazni, ha nem akarjuk elvesztegetni veglegesen a jov@ megtartasaert is felel@s ifjusagunk teljes akarati energiajat.
(1980)
Kedves Baratom!
A valasztasokkal kapcsolatban irok. En nagyon aggodom az orszag sorsa miatt. Tiszta szivb@l ugy erzem, hogy 1998-ban jo iranyba indultunk el. Magyarorszag az elmult 80 evben nem mutatott olyan erkolcsi es gazdasagi fejl@dest, mint most. Minden rendszer hibakkal m@kodik, ahogyan ez sem volt mentes t@le. De vajon az arrogans es antidemokratikus jelz@, amit a jelenlegi kormany szemere vet az ellenzek, nem azt mutatja csak, hogy az emberek zsigereibe beleivodott a batortalansag, belejuk nevel@dott az, hogy nem "intelligens" dolog hatarozottan kiallni valami mellett, nem illik tul magasra nezni, nem elonyos onallo gondolatokkal el@allni, mert a nepet tudatlansagban es fuggesben tartoknak meglehet@sen kenyelmetlen ez. Igen az emberek tobbsegenek az elmult 40 ev nyomaval a lelkukben nehez elfogadniuk azt a dinamizmust, nagyra vagyast, onbizalmat, ambiciot, amit a kormany kepvisel. Nekunk, fiataloknak azonban nincs ott ez a felsz, ez a teher.
Miert hagyjuk hat elhitetni magunkkal, hogy nem a mienk a jov@? Merjunk nagyot almodni, es nem csupan a cip@nk orrat nezve bandukolni el@re! Az el@bbi, ugyanis ha nem teljesul, akkor is csak nyerhetunk vele, az utobbi pedig el@re nem visz, legfeljebb fejjel megyunk az oszlopnak. Ne higgyuk, hogy az orszag majd ugyis elevickel magatol, ha a "regi-uj szakemberek" iranyitjak. A jov@nket csakis a sajat hazankba vetett hitunk viszi el@re, es ez az, amit@l a most magukat nyeregben erz@ politikai er@k hata leginkabb borsodzik. Mozes nepe vagyunk most, aki Egyiptombol szabadulva nem tud mit kezdeni a szabadsagaval, gyenge az elhordozasara, es a pusztara es a mannara utalkozva nezve vagyik vissza az egyiptomi husos fazekak melle. Kanaan igertet es a rabszolgasagot pedig feledi.
A baloldalra nem meggy@z@desb@l szavazok nagy felelme, a MIEP kikerult a Parlamentb@l, a jobbra tolodastol, a kulfoldi kozvelemeny negativ felhangjaitol mar nem kell felnunk. Innent@l kezdve tehat vilagos a kep: az MSZP kormanyozzon, vagy a Fidesz? (Az SZDSZ jelenlete ellenere is csak igy hangzik ez a kerdes, s@t a jelenlegi tendenciak szerint az SZDSZ a legjobb uton van afele, hogy az MSZP csatlosakent az onallosagat teljesen elveszitse, igy sajat elkepzeleseit megvalositani csak reszben vagy egyaltalan ne tudja. )
Felel@sen gondolkodo fiatal jol fontolja meg, hogy kivan-e visszaterni a "szakert@i" penzuralomba, a penzert az orszagot kiarusitani hajlandok (ld pl. kulfoldi erdekeltseg@, vilag legdragabb autopalyaja) orszaglasaba. Mit varunk attol, aki 30 millioert kijatszotta a Gresham palotat? Egy kicsit tobbert mast is ki fog. Ok vezettek be a tandijat, ami egy 4 evvel ezel@tti, a1taluk kotott szerz@des alapjan jov@re evi 200.000-Ft lesz ha az MSZP iranyit. Ez az eselyegyenl@seg?
Ok toroltek el a GYES-t, a GYED-et. Ime a csaladok tamogatasa. Igereteik szerint novekednek majd a fizetesek, ugyanakkor a gaz ara @szt@l meg sokszorosara n@ (es ezzel egyutt meg kepzelhetjuk mi minden), igy a megnovelt berek es a 13. havi nyugdij legfeljebb ennek kompenzalasara lesz elegend@. (A T@zsde fellendulese vajon tenyleg a szelsoseg kiszorulasanak koszonheto? Nem inkabb a gazaremelesr@l el@re tudok MOL-reszveny vasarlasatol?) A gazdasag liberalizaciojat igerik? Ez nem mas, mint egy ujabb Bokros-csomag. Ennyit felejtettunk volna 4 ev alatt? Ugy gondoljuk kicserel@dott, es szentte Iett az MSZP? Egy partot nem az igeretei, hanem a cselekedetei min@sitenek. Mire szamitunk attol aki 4 even at a konstruktivitas, az orszag erdekeben torten@ politizalas legkisebb jelet sem adta, akinek egyetlen koncepcioja az ellentmondas volt. Most sincsen mas programjuk. Csak az ne legyen, ami volt. Mert az utolso eselyuk ez a valasztas, hogy penzt es hatalmat mentsenek at maguknak, mielott az uj nemzedek vegkepp elkezdi az uj id@ket. Meg akaljuk ezt vami?
Mi a Fidesz elgondolasa? A Iegfontosabb es legalapvet@bb a (nem csak hatarainkon inneni) magyarsag erkolcsi felemelkedesenek, ontudatunknak, a jov@be vetett bizalmunknak munkalasa, es a mindenkori vilagtortenelmi helyzetben az orszag helyes utjanak megtalalasa. Hogyan? A csalad, a munka, a tudas, tanulas, a kultura, a tortenelmunk megbecsulesen, es az europaisag tudatos vallalasan keresztul. Ezt szolgalta a kiegeszit@ csaladi potlek novelese, a csaladi adokedvezmeny bevezetese, a GYES es GYED visszaallitasa, a minimalber tobb mint megduplazasa, a Szechenyi Terv kidolgozasa, a tandij eltorlese, majd a diakhitel bevezetese. Ezt szolgalta a Nemzeti Szinhaz megepitese, az arviz sujtotta teruletek teljes ujjaepitese, a Bunteto Torvenykonyv szigoritasa a hatarainkon tul el@ magyarok erkolcsi es anyagi tamogatasa, az Unnepeink ujra unneppe tetele, a valodi tortenelmunk megismertetese es meg sorolhatnam. Vegul ezt szolgalta a kulpolitika, a csatlakozasi folyamat jelent@s elorelenditese, a csatlakozasi feltetelek teljesitese az identitasunk feladasa nelkul. E torekveseket az MSZP-SZDSZ folyamatosan gancsolta, a Parlamentben pedig sohasem szavaztak meg. Ezek tenyek, melyeket fontosnak ereztem megemliteni, de ezeken kivul sok mas szam es adat igazolja, hogy a kishit@eknek nem volt igazuk, hogy az orszag minden mas hireszteles ellenere prosperal, meg ha ezt nem is mindenki erzi a sajat b@ren.
Ne Iegyunk hat pesszimistak, kishit@ek, megosztottak, elegedetlenked@k, a jov@be nem tekint@k. Vegyuk mar eszre, hogy szet akarnak zilalni minket, megosztani es uralkodni rajtunk! Gondoljuk at meg egyszer, hogy mit is akarunk, kinek is hiszunk, ki mit tett le eddig az asztalra, es igy menjunk el szavazni aprilis 21-en.A jov@t Mi, fiatalok hatarozzuk meg.
Udvozlettel: Egy egyetemista |
