| Üzenet |
----- Original Message -----
Sent: Saturday, April 13, 2002 9:33 PMSubject: Maganpenzrendszer vagy kozpenzrendszer -
Tisztelt Miniszterelnok Ur!Ott voltam a Kossuth teren. Minden szep es jo volt. Annyira, hogy nem is akartam unnepronto lenni senki szamara: csak magamban vitatkoztam az elhangzott igeretekkel.
Senki nem teljesitheti a legszebb igereteit, ha nem nyul a ROSSZ penzrendszerunkhoz.Marpedig hozza KELL nyulnia, ha komolyan gondolja, hogy Magyarorszag KOZTARSASAG, NEM PEDIG RESZVENYTARSASAG! - (Tetszett ez a Miniszterelnok Ur altal ketmillio "tanu" elott tett kijelentes is.)
Ha MER hozzanyulni, egyszer meg VALOBAN tandijmentesse is teheti az elso diplomaert tanulok egyetemi oktatasat. Mert MA IGENIS VAN TANDIJ: EGYES SZAKOKON EGYALTALAN NEM LEHET INGYEN TANULNI!Felevente 180 ezer Ft-ot kell kinyognie - megelhetesuket sulyosan nehezitve - szulei minimalberebol, rokkantnyugdijabol es a sajat diakhitelebol pl. egy igen tehetseges kislanynak, aki ket remekul sikerult nyelvvizsgaval, tovabbi ket nyelv kozel kozepfoku tudasaval, apja utan igen jo iroi keszsegevel kerult a kommunikacios foiskolara. Ott pedig senkit nem erdekel, hogy a csaladjuk honnan teremti elo a sok penzt.
Kerem tehat, - es ne vegye rossz neven, hogy tanacsolni mereszelem, - sziveskedjek figyelemmel elolvasni az alabbi tanulmanyt, amely segithet a - remelhetoleg - ujra megvalasztott Fidesz-kormany penzpolitikajanak kialakitasaban.Tisztelettel: XX
--------------------------------------------------------------------------------
Maganpenzrendszer vagy kozpenzrendszer
A vilagot veszelyezteto globalizacioval nem az a baj, hogy az egesz foldgolyot atfogo folyamat, hanem az, hogy a magankezbe kerult monetaris hatalmat es a penzvagyon tulajdonosok kamatszedesi monopoliumat teszi globalissa. Ki kell mondani, hogy a fejlett nyugati vilag penzrendszere rossz, a benne mukodo kamatmechanizmus vilagszerte es orszagokon belul is folyamatosan es egyre igazsagtalanabbul ujraosztja a javakat, noveli a szegenyseget, a munkanelkuliseget es milliok merhetetlen szenvedesevel jar. Ez a rendszer nem azert terjedt el, mert jo, hanem mert jol szolgalja kialakitoinak hatarokat es korlatokat nem turo gazdagodasi es hatalmi igenyeit. A fejlett ipari orszagok lakoi nem ezen magan penzmonopolium miatt, hanem ennek ellenere elnek meg viszonylagos joletben. Egyelore. A kamatszedo maganpenzrendszerben elo allamok mar elveszitettek a penzkibocsatas es a nemzeti valuta feletti ellenorzesi jogukat. Errol a jogrol ezeket mondta Abraham Lincoln, az Egyesult Allamok 16. elnoke: "A kormanynak kell megteremtenie, kibocsatania es forgalomba hoznia minden szukseges penzt es hitelt, hogy kielegitse a kormany kiadasi es a fogyasztok vasarlasi igenyeit. A penzteremtes es kibocsatas privilegiuma nemcsak a kormany legfontosabb elojoga, de ez egyben a kormany legnagyobb alkotasi lehetosege. Ezen elvek elfogadasaval kielegitheto a mar regota ahitott igeny egy egyseges kozvetito kozeg irant. Az adofizetok oriasi osszegu kamatokat takarithatnak meg maguknak. A kozfeladatok finanszirozasa es az allamkincstar iranyitasa gyakorlati igazgatasi feladatta valnak. A penz tobbe nem ura, hanem szolgaloja lesz az emberisegnek."/1/
Lincoln egyik elodje, az Egyesult Allamok 3. elnoke, Thomas Jefferson, a maganpenzrendszerrel valo visszaelesrol igy nyilatkozott: "Polgaraink nem latjak vilagosan bajaink igazi okat. Mindennek tulajdonitjak, kiveve igazi okozojanak, a bankrendszernek... Oszinten hiszem, hogy a bankok veszelyesebbek, mint a fegyverben allo hadseregek. Olyan penzek elkoltese befektetes cimen, amit majd utodainknak kell megfizetni, nem egyeb, mint nagytetelben szerencsejatekot uzni jovonk rovasara."/2/
I.A kamatmentes penzrendszer geselli modellje
A kamatszedo maganpenzrendszer ket legsulyosabb fogyatekossaga egyreszt, hogy kamat es kamatos kamat mechanizmus mukodik benne, masreszt, hogy kozerdek helyett a penzvagyon tulajdonosok szuk csoportjanak a maganerdekeit szolgalja. A tartos megoldast a felesleges kamatmechanizmus teljes kiiktatasa es a kamatmentes kozpenzrendszer bevezetese jelentene, ahogyan azt Silvio Gesell kidolgozta. Gesell abbol indult ki, hogy a penz kozmegegyezes targya, allami torvenyhozas utjan ujraszabalyozhato. Olyan penzrendszert kell bevezetni, amely nem teszi tobbe lehetove veszteseg nelkul a penz felhalmozasat. A penztulajdonos ezaltal hasonlo helyzetbe kerulne, mint minden mas arunak a tulajdonosa, akinek minel elobb tul kell adnia arujan, ha el akarja kerulni vesztesegeit. A geselli uj elvu, szabad-penz forgasat nem a kamat, hanem hasznalati dij szedese biztositja. A penzkibocsato Kincstar vagy Valutahivatal a hagyomanyos penzt uj, forgasbiztositott, azaz hasznalati dijjal terhelt penzre csereli ki. Ezt kovetoen, szukseg szerint, szabadpenz-bankjegyeket allit elo, amelyeket atad a kormanynak forgalomba hozatal vegett. A Kincstar (Valutahivatal) szukseg eseten be is vonja a bankjegyeket. Ez ugy is tortenhet, hogy a Kincstar nem, vagy csak reszben potolja a forgalomban levo penz - hasznalati dij folytan eloallo - havi ertekveszteset. A Statisztikai Hivatal jelezne a kincstarnak az arszinvonal alakulasat, amely altalanos aremelkedes eseten penzt von be es csokkenti a keresletet, arcsokkenes eseten pedig penzt bocsat ki es noveli a keresletet. Ezzel fenntartja a penzrendszer egyensulyat es kikuszoboli az inflaciot es a deflaciot.
A kamat helyett ezutan mar a hasznalati dij a penzforgalom motorja. A 0%-tol folfele halado kamatlepcso helyebe a 0%-tol lefele halado hasznalati lepcso kerul, allapitja meg Siklaky Istvan "Magyar Modell" c. tanulmanyaban (kezirat, 1999), amelyben kiserletet tesz a geselli elgondolas magyar viszonyokra valo alkalmazasara. Siklaky igy foglalja ossze a geselli penzreformtol varhato hatasokat:"A penzreform elott a piaci kereslet a magan-penzkeszletektol, es ennek reven a penztulajdonosok akaratatol, hangulatatol, szeszelyetol, nyeresegvagyatol, a spekulaciotol fugg, tehat a kereslet, es ezzel az altalanos arszint (inflacio) kozhatalmilag nem tarthato kezben. Ciklikus valsagok lephetnek es lepnek fel. A penzreform utan a piaci kereslet a Valutahivatal altal kibocsatott penzmennyisegtol es a kereskedelmi "berendezesek" altal lehetove tett legnagyobb forgasi sebessegtol fugg, a maganpenzkeszletek felolvadnak, igy a kereslet es ezzel az altalanos arszint (az inflacio) kozhatalmilag jol kezbentarthato. Megszunnek a ciklikus valsagok. A kolcsonkinalat megnovekedese folytan a kamat lecsokken, tendenciaban a nullaig, kovetkezeskeppen
- a lakossag vasarloereje mintegy harmadaval no (mivel a hagyomanyos penzrendszerben az arak mintegy harmada kamat),- az uj vallalkozok piacralepesi lehetosege, es altalaban a vallalkozoi szabadsag (verseny) megno, megszunnek a kihasznalatlan kapacitasok, felszivodik a munkanelkuliseg.
- A penzvagyonok megmaradnak, de a beloluk eredo jaradek megszunik. A penzvagyon-tulajdonosokbol vallalkozok lehetnek, vagy felelhetik vagyonukat."/3/ Ez a kamatmentes geselli penzmodell lenne a tartos megoldas. Meg azok a szakemberek is, akik elismerik Gesell nezeteinek a helyesseget, megvalositasat az ellenerdeku fel - az allamok feletti penzhatalom szervezett halozatanak - a tulereje miatt utopianak minositik. Ezt az ellenvetest komolyan kell venni. Ezert indokolt egy atvezeto megoldas felvazolasa. Ez a koztes modell a kamatmechanizmust megtarto kozpenzrendszer, amelyben a monetaris hatalom visszakerul a demokratikus legitimitassal rendelkezo torvenyhozas es kormany kezebe. Ennek kereteben, alkotmanyosan szabalyozott modon, kizarolag a demokratikus allam erre feljogositott intezmenye bocsathatna ki penzt. A koltsegvetes finanszirozasa teljes egeszeben kamatmentes penzzel tortenne, mig a kereskedelmi bankok es a gazdasagi elet szereploi alacsony kamatra kapnanak hitelt vagy kozvetlenul a kincstartol vagy a kereskedelmi bankok kozvetitesevel. A kincstar altal nyujtott hitelek utan fizetett kamatok azonban kizarolag kozcelra fordithatok, a tarsadalom egeszet gazdagitanak. Magyarorszagon ma olyan maganpenzrendszer mukodik, amelyik tortenelmi okokbol meg szamos atmeneti vonast oriz.
II.
A jelenlegi kamatszedo maganpenzrendszer
Hogyan mukodik a felallami penzrendszer Magyarorszagon?
A felallami penzrendszer de jure reszben koztulajdonban van, de facto azonban csaknem teljesen fuggetlen az allami ellenorzestol es elsosorban maganerdekek szolgalataban all. Ezert az 1989 utan Magyarorszagra importalt felallami penzrendszer olyan atmeneti forma, amely a maganpenzrendszer egyik valtozatanak tekintheto. A maganpenzrendszer masik valtozata a nemcsak tenylegesen, de jogilag is magantulajdonban levo penzrendszer. Ezen utobbira jo pelda az Egyesult Allamok kozponti bankjanak a szerepet betolto magankartell, a Federal Reserve System, a FED, amely kezdettol fogva nyolc kereskedelmi bank tulajdonaban volt es jelenleg is jogutodaik a tulajdonosok. Ennek a magankartellnek 1913-ban sikerult kisajatitania es maganellenorzes ala vennie az Egyesult Allamok penzrendszeret. Tevekenysege eredmenyekent az 1913-ig gyakorlatilag nem letezo allamadossag 6000 milliard dollar fole emelkedett es kamatai elviszik az amerikai koltsegvetes felet. A nem allami szektor adossaga pedig 1999-ben mar meghaladta a 14000 milliard dollart. Ezen allami es nem allami adossag - 20000 milliard dollar - kamatai mind a maganbankokhoz, illetve azok tulajdonosaihoz folynak be evrol-evre. A FED elott az amerikaiak nem fizettek szovetsegi jovedelmi adot, ma ez elviszi jovedelmuk mintegy 20 szazalekat./4/Az ugyancsak felallaminak tekintheto magyar kozponti bank, az MNB, ugy bocsat ki uj penzt, hogy egy ugyfel hitelt vesz fel. Az MNB fel van jogositva, hogy a hitelnyujtas pillanataban - szamviteli technikaval - a semmibol teremtse meg a hitelbe nyujtott penzt. A keszpenz kibocsatasara monopoliuma van, vagyis az MNB mukodtetheti a bankoprest. A penzkibocsatas szempontjabol az a fontos, hogy legyen olyan szereplo, aki kesz hitelt felvenni, azaz eladosodni. A hitelfelvevo lehet maganszemely, egy vallalat, leggyakrabban azonban a kereskedelmi bankok es az allam vesz fel hiteleket. Az MNB leven de facto privat intezmeny, termeszetesen csak biztositekok elleneben adja oda a "penzet." Ha az allam az ugyfel, elegendo, ha adoslevelet ad cserebe, azaz kamatozo allampapirokat, amelyeknek a jovoben beszedett adok kepezik a fedezetet. A kereskedelmi bankok lenyegeben barmilyen ertekpapirt atadhatnak fedezetkent. A hitelfelvevo keszpenz vagy csekkszamlapenz formajaban juthat az MNB ujonnan letrehozott penzehez, amely ezutan bekerul a penzforgalomba. A donto fontossagu teny az, hogy ez az ujonnan kibocsatott penz mindig adossag es kamatot kell utana fizetni.
Valamennyi cimletu forint bankjegy azt jelzi, hogy valaki ekkora osszeggel tartozik az MNB-nek. Az MNB azonban, amely ezt a penzt konyvelesi muvelettel, illetve a bankopres hasznalataval a semmibol teremtette - a papirpenz nyomasi koltsegein tulmenoen - nem nyujt semmilyen ellenerteket, hitelpenze mogott nincs tenyleges erteket jelento teljesitmeny. A keszpenz megteremtesekor es hitelbe nyujtasakor aruk es szolgaltatasok cserejere nem kerult sor. Olyan penzmozgas tortent, amelyet a realgazdasagban nem kiser annak megfelelo valtozas. Ha szem elott tartjuk, hogy a penz a realgazdasagban testet olto teljesitmenyek szimboluma, amelynek ilyen teljesitmeny nelkul nincs erteke, mert ures - fedezet nelkuli - jel csupan, akkor vilagossa valik, hogy az MNB jogtalanul ker az ilyen ures szimbolum kolcsonadasaert dijat, kamatnak nevezett uzsora-jaradekot. Ha ez a jovedelem kizarolag kozcelra lenne fordithato, akkor termeszetesen nem lenne uzsora, hanem torvenyes allami bevetel. Felreertesek elkerulese vegett celszeru itt vilagosan elhatarolni a penz kibocsatasat (teremteset) es a forgalomban levo penz megszerzeset. A penz teremtese "termeszetes," tehat kozpenzrendszerben is "semmibol" tortenik, hiszen a penz nem az anyagatol penz, hanem az elfogadasi keszsegtol es kenyszertol, tehat anyagi ertelemben "semmitol". Az tehat rendjen van, hogy a kibocsatott penz mogott nincs tenyleges erteket jelento teljesitmeny. A kibocsatas utan megszerzett penz eseteben azonban mar nincs rendjen, hogy azt barki cserebe adott teljesitmeny nelkul szerezze meg. Az igy szerzett penz a kamat, a jaradek, az uzsora, a sarc, a kizsakmanyolas. A mai magyar penzrendszer baja tehat nem az, hogy az MNB hitelbe adja a teremtett penzt, es ezert kamatot szed, hanem az, hogy az MNB, mint tenylegesen magantarsasag teremti a penzt, es igy rajta keresztul magan-zsebekbe kerul a penzteremtes haszna ahelyett, hogy kozcelokat szolgalna.
A Magyar Nemzeti Bank de facto privatizalasa azzal kezdodott, hogy uj jogszabaly kerult kidolgozasra es elfogadasra, az 1991. evi LX. torveny, amelynek a 19-ik paragrafusa eloirja, hogy az adott evben a kozponti koltsegvetesnek nyujtott hitelek allomanyanak a novekedese az ev egyetlen napjan sem haladhatja meg a kozponti koltsegvetes adott evi tervezett beveteleinek a harom szazalekat. 1996-ban ezt a harom szazalekos keretet is eltoroltek, azaz az MNB most mar teljesen kivonult a kozfeladatok kamatmentes penzzel torteno finanszirozasabol. Ez a magyar allam penzugyi szuverenitasanak az onkentes feladasat jelenti. Ez a rendelkezes az egyik legfontosabb oka a magyar allam gyors eladosodasanak, kulonosen annak, hogy a belso adossag nehany ev alatt rekordmereture, tobb mint hatezer milliard forintra novekedett. Tobb neves kozgazdasz nyilt levelben hivta fel a magyar torvenyhozok figyelmet arra, hogy ezzel a modositassal a kormanynak tobbe nem marad befolyasa az MNB donteseire, amelyek igen sulyosan erintik a koltsegvetest es ezen keresztul az egesz tarsadalmat. A level iroi igy foglaltak ossze a torvenymodositassal jaro hatranyos kovetkezmenyeket:
1. A kozponti banknak ezutan tilos lesz a koltsegvetest hiteleznie, allamkotvenyeket ezen tul csak kozvetitoktol vasarolhat es az allamhaztartas e ket foszereploje koze - teljesen feleslegesen - magankozvetitok kerulnek,2. A kulso es a belso adossag kozvetlenul a koltsegvetese, a megtakaritas azonban a Magyar Nemzeti Banke,
3. A penzkibocsatas joga es haszna az MNB-e, ugyanakkor a koltsegvetes draga hitelre kenyszerul, ami gerjeszti az inflaciot,4. Az Orszaggyulesnek a kormany felel a gazdasagpolitikaert, de eszkoze alig marad. A penzpolitikat szamonkeres nelkul az MNB alakitja, az Orszaggyules sem dont rola,
5. A Magyar Nemzeti Bank egyszemelyes iranyitas ala kerul, az alelnokeit es a jegybanktanacsi tagok szemelyet is az MNB elnok javasolja, a miniszterelnok csak egyetertesi joggal rendelkezik,6. Az allami felugyelet nelkuli kozponti jegybank kulfoldon es sajat alkalmazottai javara kereskedelmi bankkent mukodik,
7. A koltsegvetes havonta megteriti az MNB vesztesegeit, de a nyereseggel az MNB folyamatosan feltokesiti magat az inflacio fuggvenyeben,8. A hitelbol kepzett devizatartalek koltsegeit, sot e devizatartalek tulzott mertekenek a terheit is, valamint a forintleertekeles hatasat a koltsegvetes viseli, megpedig kamatozo kotvenyekkel./5/
A szocial-liberalis koalicio - ennek az idoben elhangzott szakszeru figyelmeztetesnek az ellenere is - elfogadta ezt a torvenyjavaslatot, es ez van ma is ervenyben, mivel a jelenlegi polgari-kereszteny-nemzeti koalicio egyelore meg nem tuzte napirendre a megvaltoztatasat, holott erre modja lenne, mert nem ketharmados, hanem feles torvenyrol van szo. Azert kellett kiterni erre a levelre, mert ez konkret tenyekkel vilagitja meg: mit ertunk azon, hogy az MNB tenylegesen privatizalasra kerult es csupan formalisan (jogilag) van meg allami tulajdonban, valamint akkor, amikor vesztesegeit potolja mindannyiunk kozos penzebol, az allami koltsegvetesbol.
E kitero utan folytassuk a penz eloallitasaval foglalkozo fejtegeteseinket. A bankszamlapenzt meg a keszpenznel is egyszerubb eloallitani, mivel letrehozasa azonnali es gyakorlatilag koltsegmentes. Mindossze egy szamot kell a hitelt igenylo szamlajara vezetni es az illeto, ugyanugy fizeti erte a kamatot, mintha teljesitmennyel megszolgalt, a bank altal osszegyujtott es altala csak kikolcsonzott penzrol lenne szo. Az adosnak persze nemcsak a kamatot, de a semmibol eloallitott penz teljes osszeget is vissza kell fizetnie.
Az adossag megfizetesevel beindul egy forditott folyamat. A visszafizetett penz kikerul a forgalombol, es az MNB megsemmisiti. Az MNB azzal, hogy a hitelpenz teremtesekor a kamatok fedezesere szolgalo mennyiseget nem hozza forgalomba, mindig penzszuket idez elo, ami viszont ujabb MNB hitelek felvetelet kenyszeriti ki a realgazdasag szereploitol. Igy mukodik az eladosodas veget nem ero spiralja.A maganpenzrendszerben forgalomban levo penz kiegeszul a kereskedelmi bankok altal teremtett penzzel. A kereskedelmi bankok az MNB-hez hasonloan - konyvelesi modszerekkel - a levegobol allitjak elo az altaluk kikolcsonzott penz jelentos reszet. A kereskedelmi bankok keszpenzt nem tudnak letrehozni, ez az MNB monopoliuma. Szamlapenzt azonban igen. Minel kisebb a keszpenzforgalom es minel nagyobb a keszpenzt kikapcsolo szamlapenz forgalma, annal nagyobb volumenu szamlapenzt tudnak a kereskedelmi bankok a semmibol teremteni, es forgalomba hozni. A kereskedelmi bankoknak a fizetokepesseguk megtartasahoz szukseguk van bizonyos mennyisegu keszpenzre. Mivel a keszpenz kizarolag MNB altal kibocsatott penz, ezert minden kereskedelmi banknak rendelkeznie kell MNB bankjegyekkel, azaz papirpenzzel is. Ezt a keszpenzmennyiseget nevezik tartaleknak, amelyre raepul, mint alapra, a kereskedelmi bankok szamlapenz teremtese.
Mar utaltunk ra, hogy a kereskedelmi bankok altal nyujtott hitelek volumene a forgalomban levo keszpenznek a tobbszorose. A GDP es GNP forintban kifejezett osszeget 1, 2 - 2-szeresen meghaladja a kereskedelmi bankrendszer altal nyujtott hitelek volumene. Ez csak hatalmas mennyisegu szamlapenz megteremtesevel es forgalomba hozatalaval lehetseges. Kamatterhei viszont elszivjak es lekotik a realgazdasag eroforrasait. A kozgazdasagtanban penzmultiplikatornak nevezik ezt a jelenseget, amelynek a nagysaga tobb tenyezotol fugg. A fizetesi szokasoktol fuggoen egy-egy orszagban akar otszoros vagy meg nagyobb is lehet. Szakertoi becslesek szerint a semmibol valo penzteremtes 1/5-et az egyes kozponti bankok (nalunk az MNB) es 4/5-et pedig a kereskedelmi bankok vegzik.
Mitol fugg a kamat nagysaga?
Itt is erdemes kiterni ra, hogy Gesell elesen kulonvalasztja az arupiacot, ahol a csere folyik, es a hitelpiacot. Mindket piacon a kereslet-kinalat torvenye uralkodik. Az arupiacon az egyes arufajtak kereslete es kinalata alakitja ki az egyes arufajtak arat. Az arutomegnek, azaz megtestesult kinalatnak es a piacon megjeleno penztomegnek, a megtestesult keresletnek a viszonya alakitja ki az aruk altalanos arszinvonalat. A hitelpiacon viszont a hitel (kolcson) kereslete es kinalata alakitja a hitelkamatot. A ketto kozott ott van kapcsolat, hogy a penz csereeszkozkent valo rendelkezesre bocsatasaert szedett kamat, - amelyet a penznek mas cserekozvetitesi modokkal folytatott versenye korlatoz, es igy evezredek ota 4-5%, - meghatarozza a hitelkamat minimumat, mint ahogy a realtoke kamatanak (profitjanak) a minimumat is. /6/Tehat a kamat nagysaga is ala van vetve a kereslet es kinalat torvenyenek. Mennel nagyobb a tokekinalat, annal melyebbre sullyed a kamat. Elmeletileg egy hosszan tarto konjunkturanak olyan tokefelhalmozodashoz kellene vezetnie, hogy a kereslet mar nem mulna felul a kinalatot. Ennek eredmenyekent a bankkoltsegen es a kockazati dijon folul mar egyaltalan nem kellene kamatot fizetni. A gyakorlat tenyei azonban azt mutatjak, hogy a befektetest kereso toke, ha a kamat 3% ala sullyed, kivonul a realgazdasagbol. A penzvagyon tulajdonosok varakozo allaspontra helyezkednek es penzuket egeszen addig likvid allapotban tartjak, amig a kamatok nem kezdenek ujra emelkedni. Az aranyhoz kotott penzrendszer idejen a penzvisszatartas gazdasagi visszaesest vagy valsagot okozott. Az arany mennyiseg (aranytartalek) korlatozott volta miatt ugyanis nem lehetett korlatlanul novelni az arany mennyisegehez kapcsolt forgalomban levo penzmennyiseg - keszpenz es szamlapenz - mennyiseget. A papirpenz altalanossa valasa ota a kozponti bankok a hianyzo penzt uj penz teremtesevel es forgalomba hozasaval potoljak.
Ma tehat a penzvisszatartas eloszor a penzmennyiseg novekedesehez vezet. A megnovekedett penzmennyiseg viszont inflaciot eredmenyez. Ekkor megindul a harc az inflacio ellen. A penzrendszert iranyito kozponti bankok ekkor a kamatlab felemelesevel csokkentik a penzkeresletet, a novekvo kamatkiadasok miatt pedig emelkedik az altalanos arszint, mivel a kamatok termelesi koltsegkent beepulnek az aruk es szolgaltatasok araiba. A magas kamatok vegul megfojtjak a konjunkturat. Eloall a gazdasagi visszaeses munkanelkuliseggel, a berszinvonal csokkenesevel, csodokkel. Ket-harom ev elteltevel csokken az inflacio. Az elhuzodo gazdasagi visszaeses es a realgazdasag leepulese azonban sulyos, rendszerint maradando karokat okoz az ertektermelo realgazdasagban. A magankezben levo penzvagyon tulajdonosok penzvisszatartasa, penzkivonasa, tehat a kozponti bankok - jegybankok - beavatkozasa ellenere is recessziohoz, depressziohoz es ismetlodo kamatciklusokhoz vezet. Igy sarcoljak meg a penzrendszerbe beepitett kamatmechanizmussal a penzvagyon-tulajdonosok a tarsadalom erteket eloallito, munkat vegzo tagjait. A realgazdasag szereploinek es valamennyi dolgozonak a munkajovedelme a kamatok, vagyis a munka nelkul huzott tokejovedelmek kovetkezteben legalabb egy harmaddal kisebb. Mint mar utaltunk ra, ezek a kamatok valamennyi aru es szolgaltatas araba beepulnek. Ezek a koltsegelemek kulonosen megemelik a berleti dijakat, mert azok 70-80% a jelzalogtoke utan fizetendo kamat. A kamat tehat a munka nelkuli jovedelem legfontosabb es matematikailag kimutathato forrasa.
A penz mint kamatozo adossag
A nyugati orszagokban a penzt mint adossagot egyreszt a ma mar csaknem korlatlan autonomiaval rendelkezo kozponti bankok (jegybankok, nemzeti bankok) hozzak forgalomba, masreszt a penzmennyiseg nagy resze a kereskedelmi bankok altal teremtett hitelpenz. A magan-penzrendszerben, mint lattuk, ugy keletkezik a penz, hogy egy bank kolcsont nyujt egy gazdasagi szereplonek. Anelkul jon letre eladosodas, hogy az aruk es szolgaltatasok koreben cserere kerult volna sor. A penzugyi szferaban lezajlo tortenesek nem a realgazdasagi folyamatokat tukrozik elsosorban, hanem az eladosodas mertekehez igazodnak. Egy orszag gazdasagaban akkor van eleg forgalomban levo penz, ha magas az eladosodas merteke. Ha az eladosodas kisebb, akkor a realgazdasag mukodesehez es novekedesehez szukseges csereeszkoz nem all kello mennyisegben rendelkezesre. A penznek kamatozo adossag formajaban valo kibocsatasa azonban sulyos kovetkezmenyeket von maga utan. A novekvo adossag es terheinek viselese, elsosorban a kamatok fizetese, folyamatosan meg nagyobb mennyisegu, uj adossagpenz forgalombahozasat igenyli. Ez eredmenyezi azt az eroszakolt gazdasagi novekedest, amely felemeszti a nem potolhato termeszeti eroforrasokat, es jovatehetetlenul rombolja az okoszferat. A maganpenzrendszer nem az emberi szuksegletekre, hanem sajat novekedesi igenyere van tekintettel. Egy adossagpenz es kamatmechanizmus altal uralt realgazdasag nem rendezkedhet be nulla-novekedesre. Az okologiai es gazdasagi kovetelmenyeknek ezt a kibekithetetlen ellentetet csak a kozpenzrendszerre valo mielobbi atteressel lehet feloldani.
Az okor es a kozepkor uralkodoi ragaszkodtak ahhoz a szuveren jogukhoz, hogy sajat penzuket ok verjek es hozzak forgalomba. Tisztaban voltak vele, hogy ez uralmuk alapja. Ebben a korban penzermek voltak forgalomban, ezert ezek verese jelentette a penzmonopoliumot. Az elmult 250 ev banktechnikai fejlodesenek az eredmenyekent letrejott a bankjegy, azaz a papirpenz es a szamlapenz, amely a bankszamlakon vezetett szamokbol all. E ket utobbi penznek a megteremtese es forgalomba hozatala mar kezdettol fogva magankezben, reszben pedig felallami bankok kezeben volt. Ahogyan a papir bankjegy es a bankszamlakon vezetett szamlapenz (konyvelesi penz) kiszoritotta a penzermeket, ugy kerult egyre inkabb kozossegibol maganellenorzes ala a penzrendszer, a penz feletti hatalom. Ezzel a valtozassal sulyos deficit jott letre a nepszuverenitasbol fakado jogok terjedelmeben. A demokratikusan valasztott torvenyhozasi testuletek es a kormanyok fokozatosan elveszitettek penzugyi szuverenitasuk es cselekvokepesseguk donto reszet.Ez az atalakulasi folyamat meg nem fejezodott be. Vilagszerte most zajlik az atteres a keszpenzmentes fizetesi rendszerre, ahol az elektronikus eszkozok veszik at a papirbankjegyek feladatait. Mar ma is az elektronikusan nyilvantartott szamlapenzbol tevodik ossze a forgalomban levo penz tulnyomo resze. Ezt a hatalmas mennyisegu penzt a maganbankok teremtik es hozzak forgalomba. A demokratikusan valasztott es politikai felelosseggel tartozo parlamentek es kormanyok tesznek ugyan idonkent erotlen kiserleteket, hogy valamilyen modon szabalyozzak ezt a nagy volumenu penztomeget, de hataskoruk a penzugyek teren eroteljesen korlatozasra kerult a penzvagyon-tulajdonosok reszerol, akik kifejlesztettek es iranyitjak a nemzetkozi maganpenzrendszert, es ebbe integraltak az egyes allamok nemzeti penzrendszereit is. A kozpenzrendszerben a kereskedelmi bankoknak szigoruan eloirna a torveny, hogy csak 100%-kos fedezettel, azaz sajat tokejuk es a naluk elhelyezett, tartosan lekotott betetek osszegenel nem nagyobb mertekben nyujthatnak hiteleket.
A kozponti bankok ma mar annyira onalloak, autonomiajuk gyakorlatilag a teljes fuggetlensegig novekedett, es igy de facto maganintezmenyekke valtak. Kikerultek az allam, a kormany, a tarsadalom, azaz, a koz tenyleges ellenorzese alol. Masreszt a kozponti bankok hatalma is korlatozott, ok sem kepesek kozvetlenul iranyitani a kereskedelmi bankok semmibol valo penzteremteset es ennek a penznek a kamatra valo kikolcsonzeset. Csupan bonyolult modon es kozvetett eszkozokkel tudjak tevekenyseguket befolyasolni. Az ertekpapirok kibocsatasa, vasarlasa, eladasa, a nyiltpiaci muveletek, az MNB-nel letetbehelyezett tartalekok meghatarozasa, a kamatszabalyozas, az arfolyam-szabalyozas (csuszoleertekeles), a sterilizacios beavatkozasok, a "lender of last resort" feladatkor betoltese, stb. mind ilyen kozponti banki eszkozok. Teny, hogy a magantulajdonban levo bankrendszer uralja a penzrendszert, kisajatitva a tarsadalom egeszet az allamon keresztul megilleto penzugyi szuverenitast. Ez a partikularis erdekeket kepviselo maganpenzrendszer pedig monopolhatalmat gyakorol az erteket eloallito realgazdasag felett. De a tarsadalom egeszet kepviselo demokratikus politikai hatalmat is fokozatosan maga ala gyuri a magankezbe kerult penzmonopolium.
A maganpenzrendszer hibai
A maganpenzrendszer szerkezeti hibaja a realgazdasagot kiszolgalo forgalomban levo penzmennyiseg, az M1, szukossege, amely kronikus penzhianyt okoz. A maganpenzrendszerben a halmozodo kamatok kenyszeritik ki az adossagtomeg novekedeset. A maganpenzrendszernek ez a sulyos fogyatekossaga annak a kovetkezmenye, hogy a bankrendszer csak a hitelt teremti meg, de az utana fizetendo kamatot mar nem. Emiatt minden kamattorlesztes csokkenti a forgalomban levo, a realgazdasagot kiszolgalo, termelo penz mennyiseget es egyidejuleg noveli a stagnalo, csak jaradekot huzo passziv (nem termelo) penz - "idle money" - nagysagat. A kamatfizetes celjara felvett ujabb kolcsonok pedig csak az adossag merteket novelik a gazdasagban, de nem a gazdasagi tevekenyseget szolgalo penzmennyiseget. A novekvo adossag felhajtja az aruk es szolgaltatasok arait, mert a kamat termelesi koltsegkent folyamatosan beepul azok fogyasztoi araba. Az emelkedo adossagtomeg nem noveli a termelekenyseget, nem teszi versenykepesebbe a gazdasagot, viszont folyamatosan penzhianyt okoz a realgazdasagot kiszolgalo penzforgalomban. Az adossag formajaban torteno penzteremtes ordogi korbe zarja a gazdasagi eletet, mivel egyre tobb kamattal terhes ujabb hitelt kell felvenni csupan azert, hogy maradjon egy minimalis mennyisegu penz a forgalomban. A fokovetelesek es a kamatok megfizetese viszont a kovetkezo esedekessegkor meg tobb penzt emel ki a forgalombol. A realgazdasagi szereploknek tehat meg nagyobb kamatozo adossagot kell csinalniuk, hogy a gazdasagi elet egyaltalan mukodhessek. Ebbol az ordogi korbol csak a maganpenzrendszer adossagspiraljanak a megtoresevel es a kozpenzrendszerre valo atteressel lehet kitorni.
Mi az uzsora es mi a kamat?
Ma Magyarorszagon az allam es a maganszektor adossaga az ido mulasaval egyutt automatikusan novekszik. A maganositott bankrendszer iranyaban fennallo teljes tartozas egy resze az u.n. monetizalt adossag, egy masik resze a nem-monetizalt adossag. Elobbibe tartozik az adossagpenznek az a resze, amely bankjegyek es penzermek formajaban, valamint a csekkszamlakon, folyoszamlakon vezetett penzkent megjelenik a penzforgalomban. A nem-monetizalt tartozas csak a kolcsont igenybevevok bankszamlain vezetett szamok formajaban letezik. Az uzsora a realgazdasag szuksegleteit kiszolgalo penzforgalomban levo kolcsonpenz, azaz a monetizalt penz es a teljes adossag kozotti kulonbseg. Az uzsora azonos a nem-monetizalt penzmennyiseggel. Vagyis uzsora minden olyan penzkoveteles, amelyet barmely magan penzkolcsonzo olyan penz utan kovetel, amelyet konyvelesi modszerekkel - a magan "bankopres" mukodtetesevel - a semmibol teremtett, mint hitelt, es amely kamatozo penzvagyont kepez ezen maganpenzkolcsonzo szamara. Nem egyedul a kamat vagy a kamat merteke a donto es az sem, hogy ezt a penzt egy maganszemely, egy vallalat vagy az allam veszi fel kolcsonkent. Nem a kamat tulzott merteke teszi az uzsorat uzsorava, hanem az, hogy egy magancsoport a kolcsonzo, es olyan penzt ad hitelbe kamattal, amelyet nem birtokolt, hanem konyvelesi es szamviteli technikaval a semmibol teremtett. Mivel ilyen penz mogott nincsen realgazdasagi teljesitmeny, ezert az erre a kolcsonre szamitott legkisebb penzhasznalati dij, "kamat", uzsoranak tekintendo.
Roviden: A magankolcsonzo altal krealt penz, ha kikolcsonzik, elsodleges adossagot hoz letre es az ezert felszamitott dijat, - amelyet a kozhasznalatban pontatlanul "kamatnak" hivnak - helyesen uzsoranak kell tekinteni, nem pedig kamatnak. Ha valaki teljesitmenye ellenertekekent jut penzhez es ezt kikolcsonzi, az masodlagos adossagot hoz letre es az igy hitelbe adott penz hasznalati dija mar kamat es nem uzsora. Amikor az elsodleges adossagot visszafizetik annak a magankolcsonzonek, amely a semmibol, konyvelesi modszerekkel teremtette ezt a penzt, akkor a magankolcsonzo a visszafizetett penzt egyszeruen leirja a szamlarol, megsemmisiti, vagyis ezzel az osszeggel csokken a forgalomban levo penz mennyisege. Az ezen kolcson hasznalataert fizetett dijnak, az uzsoranak a megfizetese is csokkenti a forgalomban levo, termelest kiszolgalo, mukodo penz mennyiseget, de nem kerul megsemmisitesre, hanem folyamatosan noveli a stagnalo, parazita modon csak munkanelkuli jaradekot huzo, elfekvo penznek, az "idle momey"-nak a mennyiseget. Amikor a masodlagos adossagot fizetik vissza a kolcsonadonak, akkor ez a penz nem kerul megsemmisitesre, hanem tovabbra is a penzforgalomban marad. Mindossze egyik csekkszamlarol egy masik csekkszamlara kerul. Ily modon a masodlagos adossag megfizetese nem szukiti a realgazdasag mukodesehez szukseges penz mennyiseget, az M1-et. Ugyanakkor ezen adossag kamatkoltsege is - az uzsorahoz hasonloan - termelesi raforditast jelent es noveli az arak es szolgaltatasok arait. A kamat- es uzsora-terhek kombinalt hatasa ingatagga teszi a penzrendszert, mert hatvanyozott utemben noveli az eladosodast. A forgalomban levo penz mennyisege a stagnalo uzsorapenz bovulese kovetkezteben minden evben fokozott mertekben csokken. A penz minoseget es a lakossag vasarlo erejet is tovabb csokkenti, hogy a novekvo kamat- es uzsorakoltsegek folyamatosan beepulnek a fogyasztoi arakba.
Egy ilyen adossagpenzzel mukodtetett maganpenzrendszerben a tarsadalmat sujto teljes adossag egyenlo az uzsora es a forgalomban levo penz egyuttes osszegevel. A hitelpenzzel mukodo maganpenzrendszer eppen azert ingatag, mert a forgalomban levo penz tulnyomo resze kolcson, azaz adossag. A bankrendszer azonban, mint mar emlitettuk, csak a fokovetelest hozza forgalomba, de a hitelbe adott penz hasznalati dijat, az uzsorat es a kamatot azonban nem. Az uzsora es a kamat megfizetese szuksegszeruen osszeszukiti a forgalomban levo penzmenn |
