| Üzenet |
______________________________
A Magyar Szocialista Partnak tovabbra is ellenzekben kellene maradniaforras: Magyar Nemzet
irta Schopflin Gyorgy, London
Mindig nehez egy valasztasi kampany heveben a hosszu tavra gondolni, pedigilyenkor a legszuksegesebb. A mostani helyzet sem kivetel, igy konnyen
meglehet, hogy a masodik fordulo egyik legfontosabb kovetkezmenyet jobbanlehet latni kivulrol, Londonbol, mint belulrol. Mi a tet aprilis 21-en?
Ennek termeszetesen van egy egyszeru megfogalmazasa: ki fog gyozni?Ugyanakkor mindezt tovabb lehet elemezni, tagabban lehet interpretalni: a
most soron levo kormanynak egy eddig nehezen korvonalazhato feladata lesz,nevezetesen Magyarorszag beillesztese a mostani Europaba. Ennek kapcsan
azonnal felmerul ket kerdes: milyen kovetelmenyeket tamaszt Europa, illetveaz Europai Unio a posztkommunista vilaggal szemben, es melyik part
alkalmasabb ezt a tortenelmi feladatot ellatni? Es ide sorolhato egyharmadik, csaknem paradox kerdes: milyen ellenzekkel kerul Europaba
Magyarorszag?
Az elmult evtizedekben Europa kialakitott maganak egy osszetett politikai,illetve gazdasagi es tarsadalmi mezonyt, amelyet "modernnek" neveznek. Ne
foglalkozzunk itt azzal, hogy mibol all az igazi, esetleg a hamis modernseg,inkabb nezzuk meg kozelebbrol ennek az ugynevezett europai modernsegnek a
lenyeget. A mai europai demokraciak megkovetelik az osszes Europahoztartozni akaro orszagtol, hogy olyan demokraciat mukodtessen, amelyben
megvalosul a polgarok akarata, ahol a hatalom atlathato, ellenorizheto eskovetkezetes, ahol a kozpenzek elosztasat valamennyire kovetni tudja az
adofizeto, ahol a kisebbsegek es a tobbseg szokasrendszerei nagyobbaraegyensulyban vannak, ahol az atlagember nemcsak biztonsagban erezheti magat,
hanem - ha ugy gondolja - aktivan reszt vehet a politikai diskurzusokban.Tehat a hangsuly a tarsadalom es a hatalom kozotti atjarhatosagon nyugszik:
ez elkerulhetetlenul egy olyan hatalmi elitet kovetel, amely elismeri apolgarok velemenynyilvanitasi jogat, mas szoval hajlando odafigyelni a
kozvelemenyre. A hatalomgyakorlas mai jatekszabalyai megkerulhetetlenulmegkovetelik az onkorlatozas allando jellegu alkalmazasat is. Harmadreszt a
hatalom es a tarsadalom kozott leteznie kell egy kolcsonos tiszteletnek,illetve a hatalomgyakorloknak nyitottnak kell lenniuk; fogadjak el, hogy a
tarsadalomnak is van tudasa, racionalitasa, hogy a politikai hatalom nemmindenhato, hanem kepviseloje a polgarsagnak.
Ebbol a demokraciamodellbol kiindulva felmerul a kovetkezo kerdes: a ket
vetelkedo nagy part kozul melyik alkalmasabb e jatekszabalyok betartasara?Elso pillanatban talan egyugyunek tunik a kerdesfelteves: Magyarorszagon a
demokratikus partok egyarant kepesek es keptelenek erre a feladatra (avalaszt az olvaso sajat hozzaallasabol kiindulva adhatja meg). Csakhogy e
tekintetben mind a ket nagy part kulonfele strukturalis, tehat nehezenmegreformalhato kulturalis akadalyokkal kuzd, amelyekkel szamolni kell egy
ilyesfajta merlegelesnel.
A Fidesznek nagyon komoly imazsproblemaja van, olyannyira, hogy mar-mar azta latszatot kelti: nem erdekli a tarsadalom velemenye. Vagy megsem?
Politikai ellenfelei velemenyevel nemigen szamolhat, mivel a politikai
helyzet annyira kielezodott, hogy nem jon, nem johet letre a konstruktivellenzekiseg. Masreszt a Fidesznek furcsa viszonya van Budapesttel:
egyszerre fovaroskozpontu es latszolag fovarosellenes. Valoszinu, hogy agyenge budapesti valasztasi eredmenyek is ez utobbit tukrozik. Harmadreszt:
annak ellenere, hogy gazdasagilag Magyarorszag helyzete kifejezettenpozitiv, ezt megsem sikerult az egesz orszagra kiterjeszteni, mindenesetre
Magyarorszag keleti videkei ugy erzik, hogy nem reszesulnek a Dunantulprosperitasaban.
E mogott lebeg a Fidesz nemzetkepe, nemzetfogalma es az ehhez kapcsolodo
problemakor. A Fidesz idoben felismerte, hogy a magyar tarsadalomnak nemzetidimenzioja is van, hogy ezt a nemzeti dimenziot modernizalni kell (az
Antall-kormannyal ellentetben), hogy egy eurokonform modern nemzetigondolattal kell mukodnie es ezen belul rendezni kell a hataron tuli magyar
kozossegek viszonyat Magyarorszaggal, anelkul, hogy a szomszed orszagokatezzel kulonosebben megbantana. Ugyanakkor a most vegzodo ciklusban mindig
vigyaznia kellett a radikalis nemzetmegfogalmazassal, amellyel a MIEP elt,valamint ovakodnia az ellenzek szakadatlan erofesziteseitol, hogy a
jobboldal ket egymastol eltero nemzetfogalmat egymasra hangolja. A Fideszcelkituzese inkabb sikerult, mint nem, de a sikert nem erte el ingyen. Ket
tuz kozott elni kenyelmetlen dolog, egyes kiteteleiben a Fidesz "tuszokatadomanyozott" ellenfeleinek a tul konnyen felreertelmezheto szovegekkel.
Mindemellett a Fidesz megis korszerusitette a jobboldalisagot: letrehozott
egy stabil diskurzusrendszert, sokat megtett annak erdekeben, hogy akorrupciot visszaszoritsa (ezt nemzetkozileg is elismertek), valamint
hatekonyabba tette a kormanyzas kovethetosegenek szinvonalat: megteremtetteaz europai modernseg magyar valtozatanak alapjait.
A baloldalnak komoly strukturalis, a multbol orokolt onazonossagi
problemakkal kell szembeneznie. A legfontosabb talan az ideologiabol,pontosabban a felvilagosodaskori racionalitas oroksegebol meritett
meggyozodese, hogy alapvetoen a baloldal kepviseli az „igazat”,a legnagyobb teher e tekintetben: mintha a baloldal egy lepest sem tett
volna a viszonylagossag felismeresenek iranyaba, hogy nem egy igazsagletezik, hanem sok, es hogy tisztelni kell a kulonfele tarsadalmi formakat.
Ennek hianyaban a baloldal az elitizmus es a bezartsag veszelyevel el,nehezen figyel oda a polgarok hangjara, mivel amugy is tudja, mi a
teendo…
Egyszoval a magyar baloldal egyre inkabb egy a multat konzervalo erovevalik, egyre kevesbe hasonlit a tobbi europai, nala joval rugalmasabb
balodalra, es paradox modon inkabb egy bizonyos multat probal megorizni.Szerintem itt nem a kadari multrol van szo, hanem azokrol a tudasi es
gondolkodasi formakrol, amelyeket tiz evvel ezelott, tehat a kommunizmusosszeomlasa utan volt kenytelen kialakitani. Ezeken alig valtoztatott,
korulbelul anynyira, hogy elfogadja a demokratikus valasztasok eredmenyet,de nagyon sok mindenben ugy fog kormanyozni, ha egyaltalan fog, mintha
egyeduralmat kapott volna a valasztoktol. Igy jogosult a kerdes: hol van ittaz onkorlatozas?
Hogyan lehetseges ezeket a tudasi formakat, a part kulturalis tokejet
megvaltoztatni? Nehezen, nagyon nehezen, mivel a valtozas egyertelmuenleertekeli az ember letezo tudasat, igy mindenki vonakodik ezt vegrehajtani.
A nyugati parhuzamok azt sugalljak, hogy ezt az alapos, fajdalmasreformfolyamatot csakis ellenzekben lehet megkiserelni. A hatalomgyakorlas
mindennapi teendoje ezt eleve meggatolja. Tehat, ha a magyar tarsadalomnakszuksege van egy modern baloldalra, akkor segit az MSZP-n azzal, hogy ismet
ellenzekbe kuldi.
Az ellenzekiseg sokat veszitett ertekebol az elmult negy ev alatt. Olymertekben kielezodott a hatalmi viszaly es az ellenzek nyelvezetrendszere,
hogy a mindenkori hatalom elengedhetetlen biralatat nem veszi, nem is vehetikomolyan a kormanyzat, amikor az ellenzek minden hivatalos kezdemenyezesnek
a leheto legrosszabb olvasatot adja. A konstruktiv ellenzekiseget nemigenlehet a kormanyzas kozepette elsajatitani, igy az MSZP ebbol a szempontbol
nezve is jobban jarna, ha ellenzekben maradna.
Mindehhez kapcsolodik meg egy tenyezo. Amennyiben egy magat meg nemreformalt baloldal veszi at a kormanyzast, akkor minden bizonnyal gyengen,
fogyatekosan fog kormanyozni, valoszinuleg strategia nelkul,kovetkezetlenul. Ezt pedig utolag kegyetlenul megbosszulhatja a kovetkezo
valasztasokon az egyre erettebb, polgarosodott magyar tarsadalom: ugy, hogya baloldal 10-15 evig is varhat majd az ellenzek soraiban a hatalomra. Nem
tenne szivesseget a baloldalnak a magyar valasztokozonseg, ha aprilis 21-enismet hatalomra segitene az MSZP-t.
A szerzo egyetemi tanar (London) |
