| Üzenet |
Kedves Barataim!
Az emberek szeretnek felejteni. Valljuk be: mi is szeretunk.
Legjobban szeretjuk felejteni kudarcainkat. Ki emlekezne vissza szivesen arra,
hogy meglopta osztalytarsat, ki emlekezne vissza szivesen arra, hogy
elhagyta szerelme? Ki emlekezne vissza szivesen arra, hogy kihasznaltak,
elarultak, megcsaltak, cserben hagytak? Senki. Az ido mindent megszepit, a
sebek a felejtessel gyorsabban hegednek. Emberek vagyunk, s mint ilyenek,
gyarlok. Ha piszok kerult a sebbe, akkor is inkabb hagyjuk, hogy a termeszet,
az ido
erton tegye dolgat. Semmint hogy felvagjuk a fajdalmasan gyogyulo sebet,
kivereztessuk kitisztitsuk, s a gyorsabb gyogyulas, az egeszseg biztosabb
remenyevel kotozzuk be ujra. Ki szereti a fajdalmat? Senki.
S milyen nagyszeru anyagbol van az ember! A koszikla elporlad, ha a
nap suti, az eso veri. A noveny kiszarad, ha nem kap elteto napfenyt es
esot. Az ember az egyetlen, aki kepes alkalmazkodni, es megtanulni elni. Elni
a legnehezebb korulmenyek kozott is. Boldogsagot, csaladot teremteni.
Hinni. Hinni a szebb jovoben. S egy ido utan ez a hit fontosabba valik,
mint az oly
sokat nelkulozo hetkoznapok. Ilyen emberek vagyunk magunk is,magyarok.
Elvettek tolunk a tegnapot, mikor megtagadtak oseinket. Elvettektolunk
a mat, mikor megtagadtak tolunk a szabadsagot. Es elvettek tolunk a
jovot, mikor pontos tervezessel megmondtak ki mit erhet el az eletben
fuggetlenul attol mire vagyik, vagy mire lenne tehetsege.
Es mi - azert, mert emberek vagyunk - megtanultunk ezzel egyuttelni,
boldogtalanul sovarogni a Milka csoki utan, es boldogan elvezni a Balaton
hullamait, a sult kolbaszt es a sort nyaranta, es boldoganszetszedni
es osszerakni hetvegente a csalad Skodajat. Es boldogan piacra jarni,
hogy vasarnaponkent ott legyen a csalad asztalan a husleves. Es csak egy
gyermeket szulni, mert csak ot fogjuk tudni becsulettel felnevelni.
Miert varja el tolunk barki, hogy ne a boldogsagra emlekezzunk?
Miert varja
el tolunk barki, hogy csunyanak nevezzuk eddigi eletunket? Miertvarja
el tolunk barki, hogy gyilkosnak nevezzuk a gyilkost, ha minket futni
hagyott? Miert emeljuk fel a fejunket, ha mar megszoktuk, hogy lehajtva
hordjuk?
Nincs valasz ezekre a kerdesekre. Nincs. Csak egyetlen szo:
becsulet. Ez az
egyetlen szo, amely bar vilagot kepes mozditani, amely mindent es mindenkit
le tud gyozni, amely szoval ajkukon boldogan mentek halalba ezrek es ezrek
tortenelmunk elverzett csataiban, es amely szoval ajkukon osszeszoritott
foggal es korgo gyomorral epitettek ujra es ujra orszagunkat eleink. Csak ez
az egyetlen szo.
Ez az egyetlen szo, amelyet megsemmisitett negyven evi
szonyegbombazas. Ez
az egyetlen szo, amely eltunt letunkbol, s amely sulyosabbkatasztrofa,
mint egy vilaghaboru pusztitasa. De a vilaghaboru utan barataim osszedolt
hazak, felrobbant hidak, ellopott gyarak es arvan maradt csaladok lathatok
szemeinkkel. Mondjatok meg nekem: a becsulet, onmagunk es masok megbecsulesenek hianya vajon hol lathato? Hol van az a temeto, ahol
egy nemzet moralja nyugszik? Hol van a fejfa, amelyre az van irva:
tettrekeszseg, felelosseg, akarat, hit? Ilyen nincsen. Es jobb is,hogy
nem latjuk, mert akkor meg kellene latnunk magunkban is annak a
tizmillionyi fejfanak az egyiket, amelyen sajat becsuletunk betui cirkalmasodnak!
Mert bizony barataim a mult mindannyiunkat mergez, s nem mentes egyikunk
sem a
gyarlosagtol.
Es megis, milyen nagyszeru anyagbol van az ember! Mert vasarnap,
Magyarorszagon tobb, mint ketmillio ember dontott ugy, hogyfolytatja
sajat becsuletenek, onbecsulesenek, a masik megbecsulesenek, a tett, a
munka, az
ero, a hit es az orszag megbecsulesenek fajdalmas kihantolasat. Napfenyre
hozza jobbik enjet, felvagja a fajo sebet, nyelvebe harap inkabb, de kiverezteti a sebbol a piszkot. Neven nevezi a multat, a gyilkost, a
rablot. Meg akkor is, ha ezzel sajat aljassagaval, a manak szolo, egykori
sunyi fohajtasaval is szembesulnie kell. Meg akkor is, ha ettol nem erzi
jol magat - egy percig.
Es ezzel a dontesukkel ok mar nyertek. Megnyertek maguknak a jo lelkiismeretet.
De oly sokan vannak barataim, akiknek ez mindegy! Es meg azt sem mondhatjuk,
hogy nincsen teljesen igazuk! Mert igazuk van! Miert? - tehetik fela
kerdest. Miert mondja azt ram nehany gogos fiatal, hogy rossz volt, ahogy
eltem, amikor en elmentem kommunista szombaton jegpalyat epiteni, es hittem,
tudtam, akartam, hogy mindannyiunknak jobb legyen. Hol voltatok Ti, amikor
be kellett lepnem a partba, hogy muvezeto lehessek? Ki segitettnekem
akkor? Hagyjatok engem beken! - mondja, es igaza van!
De mondjatok kedves polgartarsaim, akik jobb szerettek lehajtottfejjel
jarni, csak nyugodtan elhessetek: ki segitett rajtatok, amikor nem mertunk
kimenni az utcara, mert nem tudtuk, melyik auto fog felrobbanni mellettunk?
Ki segitett rajtatok, amikor el kellett adni a csalad huszeves Skodajat,
hogy ki tudjatok fizetni a lakotelepen a teli futesszamlat? Kisegitett
rajtatok, amikor elloptak a TSZ vagyonat, es ti ott maradtatok a kis foldetekkel gep, palanta es vetomag nelkul? Ki segitett rajtatok,
amikor bezart a gyar, eladtak a gepeket, es ti ott alltatok ures zsebbel a
gyarkapu elott tanacstalanul, es a fonokeitek mar reg mashol voltak - a Ti
penzetekkel? Ki volt az, aki segito kezet nyujtott, amikorfelszamoltak
a vallalatot, es elvittek az iroasztalt, amin dolgoztatok, es
bealltatok a
fonok Kft-jebe - ha olyan szerencsesek voltatok, hogy a fonokalapitott
Kft-t, es ti ott maradhattatok? Es ki segitett, amikor magatok is megprobaltatok Kft-t, Bt-t alapitani, hogy a keservesen megszerzett
tudassal vallalkozzatok, vallalkozzatok magatok es a csaladotok eltartasara?
Senki. Magatok. Es kozben atkoztatok a fonokoket, ahogy tettetek azt
azelott is.
Csak annyi volt a kulonbseg, hogy most mar tehettetek szabadon. Jobb lett
ettol? Tobb lett ettol a penz, nott ettol a csalad jolete? Nem. Meg lehet fogalmazni a valasztas tetjet ugy is, hogy Szechenyi terv,
vagy Bokros csomag. Ki lehet ugy is fejezni, hogy mi kozott kell
valasztani, hogy
kozbiztonsag, vagy utcai robbantasok. Lehet donteni gyorsanmegepult,
es dragasaga miatt inkabb elkerulendo autopalya, vagy lassabban epulo,
de mindenki szamara hozzaferheto autopalya mellett. Lehet szavazni a
vasarloerteken csokkeno, amde tizenharomszor adott, vagy erteket nem csak
megtarto, de lassan novelo nyugdijra. Valaszthatunk 27%-os es 5%-os lakashitel kozott. Szavazhatunk a 40%-kal dragabb gazra, az europai
arakra, es a keleti berekre.
De akarhogyan forgatjuk is a szot. A lenyeg egy marad. Szeretnenk felejteni.
Szeretnenk nem emlekezni. A felejtes boldog. Es a boldogsagra valo emlekezes
meg boldogabb. De boldogsagban, vagy boldogtalansagban: a valasztas becsuletbeli dolog.
Kerlek, menj el aprilis 21-en, es szavazz arra az erore, amely negyev
tokeletlen munkajaval es sok hibajaval mar visszaadta azonbecsuleset,
es a masok becsulese iranti igenyt tobb mint ketmillio embernek! Kerlek,
menj el aprilis 21-en, es szavazz arra az erore, amely megszuntette az utcai
robbantasokat, amely szamitogepet, lakaskorszerusitest, diakhitelt, alacsony
diju sztradakat, olcso lakashiteleket, csaladtamogatast, lassan, de biztosan
novekvo eletszinvonalat, magasabb minimal- es atlagbert biztositott rovid
negy ev alatt!
Mert a valasztas: becsulet kerdese!
Udv:
mondolat
Ui.: lehet fent irtakkal vitatkozni, egyet erteni, vagy nem egyeterteni.
Kerlek, kuldd tovabb minel tobb baratodnak, ismerosodnek.Beszeljetek,
vitatkozzatok rola! |
